A baba megszületése előtt légzőszerve már az anyaméhben kifejlődik, viszont azt még nem használja. Születés után beindul a légzés, mely kezdetben még szabálytalan. A baba légzése időnként megáll, majd önszabályozó mechanizmusok révén spontán módon újraindul. Rendkívül ritka esetben nem indulnak be ezek az önszabályozó mechanizmusok, ekkor ha nincs a segítség, bekövetkezik a csecsemőhalál.

A bölcsőhalált hivatalosan hirtelen csecsemőhalál szindrómának (Sudden Infant Death Syndrome = SIDS) nevezik, és az 1 éves kor alatti csecsemők hirtelen bekövetkező váratlan halálát értik alatta.
A csecsemőhalál okai ismeretlenek, azonban számos olyan tényezőt ismerünk, melyek közrejátszhatnak kialakulásában. Ilyenek például:

• alvási testhelyzet: A legtöbb elhunyt kisbabát hason fekve találták, ezért ha lehetséges a hanyatt fekve altassa gyermekét.
  
• dohányzás: A terhesség alatt nem szabad dohányozni, illetve a kerülni kell a dohányfüstöt (passzív dohányzás). A születés után se tegyük ki kisbabánkat a cigarettafüst veszélyének.
  
• babaágy: A matrac ne legyen egyenetlen, süppedős, inkább kemény és az ágyhoz méretben illő. Az ágynemű legyen feszes. Kerüljük a bolyhos, laza ágyneműt, párnát és a plüssállatokat. Ezek is fulladást idézhetnek elő.
  
• hőmérséklet: Ügyeljünk arra, hogy ne hevüljön túl a baba, ne öltöztessük túl, ne fűtsük túl a szobát.

Kockázati tényezők - ahol nagyobb az esély az előfordulásra

• drog- vagy gyógyszerfüggő édesanya
  
• átlagosnál rosszabb szociális körülmények
  
• koraszülött csecsemő
  
• szülés utáni légúti betegség (szerzett vagy öröklött)
  
• a baba neme (a fiúk hajlamosabbak)
  
• azokban a családok, ahol már egyszer előfordult, nagyobb az esélye, hogy újra bekövetkezik
  
• az esetek többségében 1-4 élethónapon belül fordul elő, 1 éves kor felett már nem találkozunk ezzel a kórképpel

A csecsemőhalál előfordulása hazánkban
A csecsemőhalál előfordulása kb. 0,2-0,3 ezrelék Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 100.000 csecsemőből kb. 20-30-at érint.